Borzasztó apa

A demokrácia lejáratása!

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

A demokrácia elmélet harmadik utólagos kiegészítése.

A demokrácia-diktatúra lényegtelen elemeit válasszuk el a lényeges elemeitől.

A témát megint a való élet vetette fel.

Kis-hazánkban állandóan folyik a vita, vajon az Orfidesz rezsim (2010-2018-?) milyen diktatúra fajtát hozott létre. Van aki szerint, fasisztoid jellegű, más szerint, kommunisztikus jellegű, megint más szerint maffia állam jellegű, és még ki tudja milyen jellegű a kiépült diktatúra, (autokrata rendszer). Az ilyen irányú meghatározást felettébb fontosnak tartják, össze is vesznek, az együttműködés lehetetlenné válik, mondván: tudni kell, hogy mi ellen harcolunk. Mivel nem egyezik a véleményünk, ezért nem is tudunk közös stratégiát kialakítani.

Vagy az egész harc, csak cirkusz, álca, valójában nincs olyan vezetés, amelyik igazi demokráciát szeretne.

A vitatkozók valójában lényegtelen dolgon polemizálnak, amúgy pedig az egész felvetés is ürügy. A presztízsharcos-diktatórikus énjük valójában ebből indul ki: nehogy már ne én mondjam meg a tutit, nehogy már ne én legyek a vezéregyéniség. Ettől függetlenül a demokrácia-elmélet is megtámadást szenved el.

Szokásom szerint pontokba foglalva sorolom fel a diktatúra lényeges elemeit (tényezőit, vonatkozásait, feltételeit).

Majd pontokba foglalva sorolom fel a lényegtelen elemeit.

A kivaghy könyvek mind a hat, hat, ha olvasgatod azokat.

https://sites.google.com/site/kivaghykoenyvek/

Kezdjük a lényegtelen elemekkel:

a) Lényegtelen, hogy a diktátor (diktatórikus uralkodó, ill. uralkodó társaság) milyen ideológiára hivatkozik. Sokféle ideológiára, (pl. nacionalista, internacionális eszme, vallás, stb.) hivatkozhat a diktátor, a diktatórikus társaság. Mindegy, mert bármi is legyen, az csak ürügy. Azért is mindegy, mert a diktatúra lényege nem változik.

Ugyanis a diktatúra egyik lényege: kevesek uralma, a többség felett. Uralomról, vagyis politikai egyben gazdasági parancs-irányításról illetve kihasználásról van szó. A hatalmi és vagyoni különbségek, legyenek azok túlzottak, vagy elfogadhatók, szétválaszthatatlanok.

b) Lényegtelen, hogy a diktatórikus rendszer, igazságtalan elfogult vezetés-kiválasztása milyen alapon válogat. Pl. aki jól ismeri az aktuális ideológiát. Vagy a párt hű katonája, vagy rokon haver stb..

Mindegyik igazságtalan elfogult, egyik sem a tehetséget, a hozzáértést a pártatlanságot nézi. Végső soron egyébként minden diktátor a talpnyalást nézi, tehát a háttérben azonosság alakul ki.

Az ideológiai-ürügy részletei, valamint az igazságtalan vezetés-kiválasztás részletei mellékesek, ezek kategorizálása csak mellékes kategorizálás. Tehát pl. mellékes kategória, hogy fasisztoid, vagy kommunista, vagy vallásideológiai, vagy maffiózó jellegű, a diktatúra.

Valójában minden diktatúra ellen (minden mellékesen kategorizált diktatúra ellen) egy hatékony stratégia van: a demokrácia kiépítése. Nem igényelnek alapvetően más harcmodort a „mellékesen kategorizált diktatúra-fajták”. Alapvetően a legfontosabb diktatúra-csökkentő stratégia, a demokrácia következetes építése. A demokráciaépítés alapvetően azonos elemekből áll, persze az alapelemek részletei akár eltérők is lehetnek. A részletek csak részletkérdések, nem lényegiek.

Fontos tehát hogy az alapelemeket ne keverjük a részletelemekkel. A vázat, ne keverjük a téglákkal.

Akkor nézzük a demokrácia lényeges elemeit (tényezőket vonatkozásokat, feltételeket).

a) A megértés miatt, félig-meddig, részben, lényeges hogy klasszikus típusú (nagykirályi) vagy anarchikus típusú (kiskirályi) diktatúra típussal állunk szembe. Illetve hogy a kettőnek milyen arányú keverékével állunk szemben.

b) Már említve volt, mint lényeges tényező, a hatalmi gazdasági uralom, illetve a különbségek nagysága, igazságossága. A demokráciaépítés, egy szemszögből, nem más, mint az arányos igazságos hatalmi különbségek kialakítása. A normális hatalmi különbségek kialakítják a normális jövedelmi, vagyoni különbségeket.

c) Igazából lényeges, amint már említve volt, a demokrácia-építés. Az igazi demokrácia építése közben az egyre magasabb demokráciaszintek elérése. Bár sok demokrácia-szint van, de azok nagyjából három szakaszba sorolhatók. A diktatórikus, legalsó szakasz. A polgári demokrácia, a középső szakasz. Valamint az igazi demokrácia (a nagyfokú közvetlen demokrácia), a legfelső szakasz.

Tehát az igazi demokrácia felé azon út visz, amely a közvetlen demokrácia felé. Ugyanis a demokrácia lényege a decentralizálás, minél több ember hozza a döntéseket. Ugyanakkor az is lényeges szempont, hogy a sok döntéshozó ember, hozzáértő elfogulatlan ember is legyen. A közvetlen demokrácia, a nép részvétele, a jó oktatás, a jó tájékoztatás mellett,- jó népszavazási és közvélemény kutatási rendszerben biztosítja a legtöbb embert, méghozzá a népérdek szempontjából elfogulatlan, hozzáértő embert.

Persze a fejlett rendszer ennél bonyolultabb lesz. Ha lesz. A fejlett rendszerben például nem rendelkeznek a résztvevők egyforma szavazattal.

A fejlettebb rendszerben a nép akaratát jobban kifejezi, ha a kérdésre nemcsak igennel, nemmel lehet válaszolni. Hanem például: erősen igen, gyengén igen, erősen nem, gyengén nem, lényegtelen kérdés, kevés az információm, stb..

Továbbá, ha különböző döntéshozó egységek (nép, szakemberek, választott vezetés) kombinációja hozza a döntéseket.

Lehetne még sorolni a fejlett rendszer kisebb elemeit, tégláit.

d) A fejlett rendszer sok kisebb elemből épül fel, de még lényegesebb, hogy egyáltalán eljussunk a fejlett rendszerhez. Ehhez pedig ki kell építeni az erős polgári demokráciát a maga központi hatalomtól független intézményeivel.

Illetve a polgári demokrácia keretein belül el kell jutni addig, hogy a rossz, kicsit is diktatórikus vezetések leváltásra kerüljenek.

e) Ennél is lényegesebb a fejlett demokrácia-oktatás kiépítése. A fejlett oktatás azonban a vezetésen múlik, mely azt szükségszerűen elsinkófálja.

Ezt is a népnek kell kiveszekedni, kikényszeríteni.

Itt azonban már felvetődik a manipuláció problémája.

f) A demokrácia elméleti lényege, a több, lehetőleg okos (minden okos alternatíva megjelenése) vélemény, (ill. vélemény általi érdek) matematikai, logikai módon való összeegyeztetése, összevonása. Az egy, kevés vélemény, (egy érdek) a demokrácia, a közösségi érdek ellentéte. A sok zavaros, kaotikus, nem összeegyeztetett vélemény (kaotikus érdek) ugyancsak a demokrácia ellentéte. A döntéshozó rendszernek olyannak kell lenni, hogy ezt az elméleti lényeget teljesíteni tudja.

e) A demokráciaszint pontos mérése is lényeges. Bár erről elég bőven esik szó a könyvben, fontosabb elemeit itt is vázolom.

A döntéshozásba beleszóló, ellenőrző független állami, szakmai, ill. civil intézmények számát, azokban tevékenykedő emberek számát, valamint azok függetlenségét kell mérni. Egyszerűbben, csak azokat kell mérni, akik a központi hatalomtól valóban függetlenek.

Továbbá, a népszavazások, népválasztások számát, a résztvevők számát, illetve a szavazások demokratikus szabályosságát kell mérni. Egyszerűbben csak azon népszavazásokat, ahhoz hasonló akciókat kell számolni, melyek a demokrácia szabályai szerint jöttek létre. A demokrácia sok szabályát itt nem sorolom fel.

Továbbá az állampolgárok helyi, hétköznapi (lakóhelyi, munkahelyi, iskolai, ügyfélbeli, stb.) beleszólási (panasz, javaslat, stb.) lehetőségét kell mérni.

Demokrácia és manipuláció.

A nép nem ismeri fel a saját érdekét, az igazi demokráciát, mert agyon lett manipulálva a gondolkodása. Nyilván a többé-kevésbé diktatórikus, szűk-szélesebb vezetés manipulálja, akinek az érdekeivel ellentétes az igazi demokrácia.

Ki a nagyobb hibás, aki manipulál, vagy aki hagyja magát manipulálni?

Válasz helyett egy újabb kérdés: a nép alapjáratosan, a természete miatt utasítja el az igazi demokráciát vagy a manipuláció miatt?

A történelem mindenesetre azt bizonyítja, hogy a nép hihetetlenül jól manipulálható.

A történelem tele van a nép manipulálhatóságának példázataival.

Csak hogy a mostaniakat nézzük.

a) A II. világháború, igaz ez nem mostani, de azért nem régi, egy örökké fennmaradó manipuláció-etalon. Az értelmes ember csak elképedve tekinthet, erre és a többi hihetetlen népbutaságra, népőrjítésre.

b) A jelenlegi iszlám vallás elég sok szélsőséges tagja szintén elképesztő. Mint mondtam nem az ideológiákat, vallásokat kell okolni. Mert azok csak ürügyek a manipulálok kezébe és a manipuláltak fejébe.

Nem a nácizmust, nem a kommunizmust, nem az iszlámot, egyik vallást, ideológiát sem kell okolni. Legfeljebb megállapítható, vannak ideológiák melyek fél fokkal (csak fél fokkal) alkalmasabbak a manipulációra, mint más ideológiák.

c) A következő példázat Észak-Korea, valamint Dél-Korea esete. Ugyanazon genetikájú és kultúrájú nép szinte merőben eltérő rendszert építve szinte ellentétes eszméket vall, szinte ellentétes társadalmi gondolkodással bír. Attól függetlenül, hogy a déliek járnak közelebb ez igazsághoz, a lényeg mégis a nagyfokú különbség, mely csakis az eltérő kommunikáció, a manipuláció hatására jöhetett létre.

d) Hogy ne csak a politikai manipulációt nézzük, vegyük be a sorba a kereskedelmi manipulációt, más néven a reklámokat. A reklámok többségéről, az összehasonlító adatok nélküli reklámokról van szó, az egyszerű agymosó reklámokról. Melyek az emberek jelentős részére (30-60%, milliókra, milliárdokra) hatással vannak. Jó példázat az emberek manipulálhatóságára.

e) Végül kis hazánk, Magyarországon, 2016 év környékén létrejött manipulációt is be kell venni a példázatok közé. Nemcsak azért mert erre közvetlen rálát az szerző, de azért is, mert ez már egy új manipulációs kort jelenít meg. Elképesztően nyilvánvaló valótlanságokat szop be a magyar nép, jelentős része. Olyanokat, amiket tíz évvel ezelőtt még kinevetett volna, pedig már akkor sem volt a csúcson. Az előző példák után, valamint a tendencia elemzése után mégsem mondhatjuk, hogy a magyar nép, negatív kivétel volna. Azt mondhatjuk, hogy a népek rangsorába e szempontból is (manipulálhatóság, stb.) az alsó negyedbe tartozik, de nem kivételes. Van hozzá hasonló.

Valamikor naivan azt gondoltam a magyar nép nem az alsó, de a felső negyedbe, minimum a középmezőnybe tartozik, sajna ez életem egyik legnagyobb csalódása. Még ezzel együtt sem, kivételesen gyenge.

A manipuláció lényeges jellemzői:

a) A manipuláció, pontosabban a tömegmanipuláció egyfajta meghatározása: olyan kommunikáció, melynek hatására, az emberek jelentős része ( 10-60%) a manipuláló szándékának irányába változtat a véleményén.

A felhozott példák mutatják az emberek, a nép, a tömegek hihetetlen manipulálhatóságát.

A történelem során a rengeteg régi tévedés mellett, illetve a rengeteg új tévedés mellett mégis megjelentek igazabb új gondolatok. Valahogy így mégis előre evickélt az emberiség. A manipuláció, a tévedés, a káros torzítás, tehát akár természetes folyamatnak is vehető.

Kérdés viszont hogy ez a folyamat marad, netán, javul, vagy romlik. Sajna, inkább romlás látható.

b) A kérdés a jövő, illetve a tendencia.

Egy tendencia mindenképpen világosan kirajzolódik: a szándékosság, valamint a beletörődés (elfogadás).

Kb. 10 évvel ezelőtt írtunk egy könyvet melyben, végeredményben egy groteszk rémálom jelenik meg. A manipuláció jövőbeli tankönyve azt jelenti, hogy a manipuláció „szándékossá és elfogadottá” válik. Akkor még nem gondoltam, hogy 10 éven belül ténylegesen is realizálódik ez a rémálom.

A szándékosság természetesen nem új keletű, nehéz megmondani, hogy egy hazugság, ferdítés, csúsztatás mennyire szándékos. Én azt gondolom az is egy modern kori tendencia, hogy manipuláló maga sem hisz a terjesztett dologba, a célja egyértelműen az agymosás. Tehát a szándékosság is tendencia.

Ami igazán új, az mégis a kettő összekötött erősödése: „a manipuláció szándékossága és elfogadottsága”. Ez a kétoldalú tendencia, ami új, ami egyértelműen megjelenik, ami sokkal veszélyesebb, mint minden eddigi manipuláció.

Ennek is az „elfogadás” része erősödik, amikor a manipulált azt mondja: igen én tudom, hogy manipulálnak, hazudnak, de ezt én már megszoktam, ez így természetes, ezt én elfogadom. Ez több szempontból új és borzalmasabb helyzet.

Nem tudom megfigyelte-e a kedves olvasó, de politikai elemző műsorokban többnyire manapság nem az ügyet elemzik. Tulajdonképpen a manipulációs taktikákat elemzik. Mi más ez, mint a manipuláció elfogadása.

Visszatérve, mit jelent a manipuláció elfogadása?

Például a manipulálónak nem kell nagyon trükközni, titkolni a hazugságait.

Ezt tapasztalhatjuk például 2016 táján Magyarországon. Az emberek nagyobb része tudja, kijelenti: igen tudom, hogy ez így nem igaz, tudom, hogy ez manipuláció, de mégis „ezért, vagy azért” elfogadom.

Régebben is volt ilyen: - ugyan már fiam, mindig is voltak, vannak, lesznek urak, és szegények. Csakhogy még az ilyen beletörődő sem fogadta el, ha az úr, a szemébe hazudott és azt mondta: nincsenek urak és szegények. A beletörődő azt mondta: beletörődök abba, hogy vannak urak és szegények, de erről legalább ne hazudjunk. Más nyilvánvaló hazugságokat sem fogadott el.

Az új, korunk beletörődője, viszont bármilyen hazugságba beletörődik.

Még azt is elfogadja, ha azt mondják neki: nagyjából minden rendben van. Sőt azt is elfogadja, legalábbis nem lázadozik, ha azt mondják neki: nincs is itt komolyabb hazudozás. Ez tehát egy magasabb szintje a beletörődésnek, mert mindenre kiterjed. A manipulálónak nem kell trükköznie, titkolttá tenni a hazugságait, elég, ha sokat ismételgeti, hiszen a manipulált elfogadja. Elfogadja pl. ezért: a manipuláció, az élet része.

Tulajdonképpen ezzel megszűnik az igazság. Szerintem elveszik az élet értelme, de hogy hosszabb távon ez milyen bajokat hozhat, egyelőre még nem tudjuk.

A tömeg manipulálhatóságának tényezői:

a) Van egy 10-30%-ig terjedő az átlagostól rosszabb, rosszra hajlamos réteg. Nyilvánvalóan elég banális a megfogalmazás: rossz, rosszra hajlamos. Csakhogy a konkrétumok nélküli általánosítás, „rossz, rosszra hajlamos” oka, éppen az, hogy sok minden lehet ez a „rossz”.

E réteg sok minden károsat, ártót tehet a társadalom szempontjából – ezt jelenti a rossz.

b) Ha már rétegek azt se felejtsük el, nemcsak manipuláltak vannak, de manipulálók is. Persze ez utóbbiak a rosszak közé tartoznak. De kik tartoznak ebbe a rétegbe? Nos ezen már el lehet elmélkedni. Azt azonban el lehet mondani: sok magát nagyon rafináltnak tartó ember, valójában átvert, kihasznált ember.

c) Nemcsak a rossz réteggel kell számolni. A „jó” többség illetve relatív többség gyengeségeit szintén figyelembe kell venni. Ugyanis ha rossz 10-30%-hoz csak 30-50% „csatlakozik” akkor már a többség rossz irányba menetel. Tehát a következőkben a „jók” többségének azon 30-50%-ról lesz szó, akik mégsem egészen „jók”. Leegyszerűsítve: a naivak és közömbösök 30-50% rétegének (többség, relatív többség) néhány gyengesége. Ezekről lesz szó a következőkben.

d) Ha manipuláció, akkor mindenképpen a „jó királyba”, a vezetőbe, vagy a vezető eszmébe való naiv hit, amit be kell sorolni a tényezők közé.

e) Ha nem is hisznek a jelenlegi „jó királyba” de mindenképpen messiásra, megváltó emberre várnak. A nép a tömeg nem eléggé hisz magába, nem eléggé hisz a demokráciába.

f) Ha hisznek is valamennyire a demokráciába, semmiképpen nincs meg a többségbe, a relatív többségbe, a békés, kemény, de következetes küzdelem akarata, illetve tudása. Pl. hogy tömegtüntetésekkel, nagy sztrájkokkal, ill. ellenszavazásokkal, leváltásokkal is el lehet küldeni a csapnivaló vezetést. Sőt azt sem értik, miért kellene a rosszat leváltani, elküldeni, ha nincs helyette igazán jó, ha nincs megváltó. Az pedig szinte fel se merül, hogy ők maguk, mi magunk, vagyis a nép vegyük át a vezetési funkciók egy részét.

g) Mindenképpen el kell gondolkodni, hogy az általános ember butaságot mennyire vehetjük a tényezők közé. Ha a mindennapi életbe gyakran felkiáltunk: „de ez hatalmas ostobaság”, akkor miért csodálkozunk, ha a nép manipulálható. Az emberek (beleértve magamat is) még mindig nem látják át eléggé a dolgokat, még nem képesek a helyes utat kiokoskodni, pláne ha közben mindenféle félrevezetések térítik el őket.

h) Ugyanakkor felmerülhet a gyanú: lehet, hogy az ember, a többség, relatív többség nem is akar teljesen békés, igazságos, igazságot feltáró életet. Avagy e gondolat válik általánossá: ennél úgysem lehet jobb.

i) Nyilvánvalóan a manipuláció elfogadásban szerepe van annak is, hogy a valóság fokozatosan átcsúszik fiktív világba (filmeket nézünk, élethű játékokat játszunk, stb.).

j) Annak is szerepe van manipulálhatóságban, hogy a hatalmasra növekedett hazugságtengerben még nehezebb az igazságot megtalálni.

k) És végül, de nem utolsósorban, e gondolat elterjedése, általánossá válása: a manipuláció természetes, mindenki manipulál. A manipuláció az élet része, el kell fogadni.

Természetesen mindezen tényezők hamis ártó tényezők. Természetesen sem a manipulációba sem a fejlődésképtelenségbe nem szabad belenyugodni. Az is látni kell, hogy a stagnálás, a pangás, hanyatlásba megy át. Ez tisztán kirajzolódik a természetrombolás vonatkozásában. Nem elég beállni egy alacsony negatív szintre. Folyamatosan előre kell lépdelni, hogy a katasztrófát elkerüljük, és a földet az utókornak megőrizzük.

Új oldalak linkjei:

Kivaghyi írások

https://sites.google.com/view/kivaghy-irasok/kivaghy-%C3%ADr%C3%A1sok

Történelmi fejlődés

https://sites.google.com/view/tortenelem-kivaghy/bevezet%C5%91-gondolatok-kapcsolatok-linkek

https://sites.google.com/view/tortenelem-kivaghy/teljes-tanulm%C3%A1ny-a-mell%C3%A9kletben

gondolkozzunk

https://sites.google.com/view/gondolkozzunk-vakitfed/home

https://sites.google.com/view/gondolkozzunk-vakitfed/nagyon-uj-oldal

https://sites.google.com/view/gondolkozzunk-vakitfed/m%C3%A1r-megint-itt-van-a-h%C3%A1bor%C3%BA

https://sites.google.com/view/gondolkozzunk-vakitfed/a-h%C3%A1tt%C3%A9rhatalom-nyilv%C3%A1nval%C3%B3-de

Kivaghy történelmi rendszerváltás.