Ez a foci EB igencsak elgondolkodtató volt.
Ezt hívják úgy hogy „ciki”.
Valószínűleg itt a focisták és a nép (akinek nem inge ne vegye magára) pszichés állapotával van baj.
Tehát kedves Dzs, (aki egyébként focitudásban a legjobb magyar focista, de pszichésen nem biztosan pozitív hatású), valamint a többiek, akik rendszeresen elkezdik:
- Ne bízzuk el magunkat. - Tudjuk, hogy hol a helyünk, stb.
Szóval Önök az előbb elmondottak miatt tévednek, ártanak, de jó nagyot.
Ismétlem: a magyarok szinte kizárólag, az önbizalom-hiány, a stresszes helyetekben való impotencia miatt kapnak ki. Legalábbis ezek a nagyarányú vereségek ebből erednek.
Na és az izlandiak és walesiek is ezt mondogatják maguknak: - Tudjuk hol a helyünk? Nem - éppen az esélytelenség nyugalma ad nekik erőt. Másfelől, manapság már testileg, fizikailag oly kiegyenlített a focitudás, hogy a pszichés állapot a meghatározó.
Egyes diktátorok, más soviniszta sötétek persze ettől rettegnek.
Nem - bizony itt a vége: már a nagyság nem dicsőség, de még jó pont sem.
Bravó Izland, bravó Wales, és a többi kicsi, mutassátok meg.
Én el tudom képzelni, hogy a távolabbi jövőben többféle Hungária lesz.
Mondjuk lesz egy olyan, melyet egy diktátor és klikkje ural, mely nagyságról beszél, de közben a népet kicsinnyé, és lelki beteggé teszi. Valamint lesz egy egészséges önbizalmú, egészséges pszichéjű, demokratikus ország.
A kivaghy könyvek mind a hat, hat, ha olvasgatod azokat.
https://sites.google.com/site/kivaghykoenyvek/